Engedd el..!

Nagyon sokszor hallom, hogy "elengedtem, most már nem akarom, hogy így vagy úgy legyen vele.." , pedig dehogy..hiszen ott a fájdalom a hangjában, a tekintetében. Én ezt úgy tudom elképzelni, mintha egy lufit tartanál a kezedben. Egyre feljebb, magasabbra engeded, hogy szálljon, de a zsinórját görcsösen a markodban tartod, hogy nehogy elszálljon. És lehet, hogy már nem is látszik a messzeségben, csak egy kicsi pontnak tűnik lentről..és akkor úgy érzed, nincs is többé...pedig a zsinór ott van, a tenyeredben és néha annyira szorítod, hogy elfehérednek az ujjaid.

Valaminek, valakinek az "elengedése" nem egyszerű feladat. Mert rá kell gyere arra, hogy valami nem működik már úgy, ahogyan azt te eltervezted. Valaki nem szeretne veled lenni, csak te ragaszkodsz hozzá görcsösen...

Nekem sok időbe telt, mire megtanultam azt, hogy jóval kevesebb energia és félelem egyetlen határozott mozdulattal elengedni azt a bizonyos lufit, nem kapdosva a levegőbe a zsinór vége után és még véletlenül sem körbetekerni a kezemen, hogy nehogy el tudjon szállni..., mint hosszú ideig ragaszkodni egy olyan dologhoz, amit nincs értelme magamnál tartani. 


Azt gondolom, hogy őszintének kell lenni magunkhoz és kiengedni a tenyerünkben görcsösen tartott zsinórt, hogy a lufi (még ha nem is látod, de ott van, hiszen a kezedben tartod a madzag végét) el tudjon szállni. Tudom, hogy nehéz..a legnehezebb dolgok egyike felismerni, hogy valaminek nincs értelme. Tényleg nincs.

Szeretettel: 

Jurák Kata

http://kata.blogstar.hu/./pages/kata/contents/blog/26563/pics/lead_800x600.jpg
elengedés,Jurák Kata,jurák kata idézet,szakítás,szerelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?