Ne újrakezdj...kezdj újba!

Amikor valamelyik ismerősöm felhív, hogy "vége, elegem volt, elköltöztem tőle", rendszerint már a hanglejtéséből és a szövegkörnyezetből sejtem, hogy ez most valóban végleges szakítás vagy csak drámázás. De azért mindig meg szoktam kérdezni, hogy "minden holmidat elhoztad?"

Mert ha a válasz az, hogy "nem, még maradt nála", akkor sanszos, hogy az elhatározásában még megingatható, hiszen szándékosan hagy még nyomot a másik életében fizikai szinten, hogy az még véletlenül se felejtse el, hogy ő még jelen van, bizony.


(A kedvencem, amikor egy "véletlenül" ottfelejtett parfümért képes valaki hetekkel később éjszaka beállítani, nyilván, hogy leellenőrizze, az exének van - e éppen mással, más programja. De a nők amúgy is szeretnek be- és kiviharozni az exek lakásában, egyetlen másodperc alatt felmérve, hogy van-e nyoma vetélytársnak.)


Ha a válasz az, hogy "igen, mindent összepakoltam", akkor tudom, hogy ennek a kapcsolatnak egészen biztosan vége, kilépett végérvényesen a másik életéből. Én egyébként ezt a megoldást támogatom, nem a drámázást, a játszmázást, a másik és magunk életének bizonytalanná tételét. Vagy fordítsuk meg a helyzetet: ha valaki úgy gondolja, hogy elég, nincs értelme egymást nyúzni, kínozni egy kapcsolatban és megkéred, hogy költözzön el, akkor figyelj arra, hogy cuccoljon ki végérvényesen. Nincs annál rosszabb, mint amikor a múltad a jelenedben a jövőd akar lenni a Te akaratod ellenére. 


Ha vége és tényleg vége, akkor azt le kell zárni. Nem kell kiskapukat hagyni az életedben, hogy ezért vagy azért még hadd jöjjön vissza az, akivel már nincs közötök egymáshoz. És ha úgy érzed, a másik képtelen ennek felismerésére, akkor legyél te határozott: zsákolj, dobozolj és vidd el hozzá, ezzel is kifejezve számára azt, hogy részedről a döntésed véglegesnek tekintendő. Köszönd meg az együtt töltött időt, de tegyél pontot a kapcsolat végére, nem áltatva a másikat abban, hogy ez még helyrehozható (hiszen a cuccai nálad vannak és nem adtad vissza..)


Azt hiszem, néha a radikális szelektálás a legemberibb megoldás. Mert ami kint, az bent..és ha benned már vége, elmúlt valami, miért kellene, hogy rá emlékeztessen még a ruhája, a cipője vagy a parfümje, esetleg a fogkeféje? Számtalan boldogtalan emberrel beszélek naponta, akik képtelenek megválni a múltjuktól, így nem is képesek az új építésébe fogni.

Azt gondolom, az a legkorrektebb, ha döntöttél és úgy érzed, ez végleges, akkor ne álltasd a másikat. Cuccolj el vagy szedd össze a másik dolgait...lépjetek ki egymás életéből, hogy az újra meg tudjátok nyitni magatokat, ne vissza-visszatekintgessetek arra, ami már elmúlt. És ami már sosem lesz.

Szeretettel: 

Jurák Kata

http://kata.blogstar.hu/./pages/kata/contents/blog/26614/pics/lead_800x600.jpg
elengedés,Jurák Kata,szakítás,szerelem,újrakezdés
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?