Lehettél volna az egyetlen. De csak egy lettél a többi közül.

Szerintem ez úgy van, hogy amikor valaki azt mondja egy kapcsolat elején, hogy “túl intenzív volt, kicsit lassítsunk”, akkor ezzel azt fejezi ki, hogy megijedt.


Ez persze természetes, meg talán még adsz is időt a másiknak, hogy ismét felismerje, hogy Veled lenne Tökéletes Harmóniában, mert amúgy ezt az elejétől kezdve ő is tudja. Csak jön az, hogy “namostmilesz”.

Te vársz egy kicsit, meg még tovább..És megelégeled. Nem keresed, nem küzdesz érte, elengeded. Ő persze megpróbálja mással, eggyel, kettővel, hárommal…de valahogy mégsem jó, mégsem az, amit veled élt meg. Hiányzol neki. Bánja, hogy nem volt elég bátorsága megélni a Veled való harmóniát és inkább át akarta gondolni.

Te persze szereted, de már nem akarod, mert gyávának tartod. És néha tényleg késő belátni a hibánkat…Azért pedig külön haragszol rá, hogy lehetett volna az Egy. De csak egy lett a többi közül.

csalódás,elengedés,Jurák Kata,szerelem
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?