Nem ártana tudni, hogy egy nőnek hogyan is kellene viselkednie

Remélem, nem bántok meg senkit azzal, amit most írok. De határozottan az a véleményem, hogy a nők nagy része baromira nem tudja, hogy mi is lenne a dolga, hogyan kell egy nőnek viselkedni és milyen szerepet kellene betöltenie egy családban. Amúgy meg tényleg vannak, akik alkalmatlanok anyává válni...mondjuk, azzal nincs is baj egészen addig, amíg ki nem találja magának, hogy neki "gyerek kell".

Hát mi a túrónak kellene ugyan neked egy baba, ha csak azért nem, hogy egy újabb szerepben tetszelegj, te Miss Jajdeszépvagyok? Hogy a négyszázezres babakocsiban tologasd a gyereket, meg siránkozz, hogy "szülés utáni depresszióm van", holott csak lusta vagy felkelni a gyerekhez éjjel...Nos, az én anyukám mondott egy nagyon jót, amikor egy ilyet hallott..."Nem depressziója van ennek, hanem ideje. Foglalkozzon inkább a gyerekkel, ne kibúvót keressen" Szóval igen, ebben azért mégiscsak van valami. (És most tekintsünk el attól, ha valaki tényleg ebben a betegségben szenved, nem róluk szól a bejegyzés, hanem azokról, akiknek egy kibúvó érv arra, miért is nem akarnak semmit sem csinálni a sóhajtozáson kívül). 

Szerintem azért (is) ilyen idióta a társadalmunk, mert felnőtt egy olyan generáció, aki megszokta, hogy ajnározzák, hogy minden róla szól, hogy Ő és Ő és Ő van a középpontban, a problémákat megoldják helyettük és amikor nehézség adódik, áll bambán, hogy "namostmilesz". Aztán az is ott van, hogy nem tudja, hogy mitől nő a nő és mitől férfi a férfi, így meg igen nehéz anyává és apává válni, megfelelő szülői mintát mutatni. 

Ismerek olyat, aki "végigcelebkedte" a terhességét, tisztára trendi volt a nő, meg még a posztjai is folyamatosan a gyerekvállalásról meg a megfelelő gyerekcipőről szóltak. Gondoltam, ez igen, ez a csaj felkészül, de rendesen...Aztán a szülés után sírt, hogy sír a gyerek, meg most hogyan kell pelenkázni, egyedül ne hagyják vele, amúgy meg úristen, ő képtelen erre.Gyereket gondozni. Meg aludni akar. Nos, azért ezt illett volna mondjuk 40 héttel előbb jól átgondolni, mert a gyerek nem visszaváltható dolog, szóval az ott marad, egy életre.

Az ilyen típusú nők persze ráfogják a szülésre a hangulatváltozásukat, sajnáltatják magukat, hogy így a gyerek miatt, úgy a gyerek miatt és mindig kib@szott jó kifogásuk van arra, hogy ők miért is nem csinálnak semmit. Az apa és a család persze jól helytáll (muszáj), meg toleránsak is...egy darabig. Aztán a Gyereknevelésre Képtelen Miss Jajdeszépvagyok csodálkozik, ha elválnak tőle, akkor meg ott marad a gyerek, akit a legjobban sajnálok. De az is van, hogy az Apa beáldozza magát és inkább a családdal marad, mert tudja, hogy így legalább a gyerek gondozva van. Mert szereti annyira a gyerekét, hogy inkább elviseli a hisztit, az önsajnáltatást és megpróbál a gyereke felé kompenzálni. Egy nő alkalmatlansága az anyaságra két másik embert tesz tönkre. Remek.

Szóval szerintem a kulcs a nő kezében van. Próbálkozzunk már meg felfogni, mi, nők, hogy mi vagyunk a családi tűzhely őrzője. És ez nem azt jelenti, hogy nekünk kell főzni. Sokkal inkább azt, hogy mi biztosítjuk a melegséget, hogy ne fagyjanak meg a szívek, ne tűnjenek el érzések..sajnos nem pozicionáljuk megfelelően magunkat, mert annyi más szerepben kell megfelelni, tudom. Munka, gyerek, család, magadra meg nem marad idő és fáradt vagy és nyűgös.

Nem tudom, te hogy vagy vele, de az én nagymamám hajnalban kelt és mire felébredt a család, már be volt gyújtva, kész volt a tea, a reggeli, soha nem láttam szomorúnak és egyetlenegyszer sem hallottam panaszkodni, hogy ennyi gyerek van, meg mennyi munka és mellette a háztáji. Tette a dolgát és olyan érzelmi biztonságot nyújtott a család minden tagja számára, ami a mai napig, a halála után sem múlt el. Mert a gondoskodása, törődése egy életre megfelelő lelki útravalót adott mindannyiunknak. A főztjében ott volt a szeretete, amitől a"mama főztje" a legfinomabb.

Ma már legtöbbször mirelit, előregyártott ételeket esznek a gyerekek, gyorsan legyen kész, ne kelljen figyelmet fordítani rá...Nem tudom, ki érzi át, mit is akarok ezzel üzenni. Mielőtt még elkezdenének az ultrafeminista, nagyliberális női jogvédők kommentelni, szeretném hangsúlyozni, hogy nem gondolom azt, hogy a nőnek csak otthon, a konyhában a helye, meg maradjon csendben és kuss a neve. De nézzétek meg azokat az ősi társadalmi rendszereket, például afrikai törzsek, ahol mindenki tudja, mi a feladata, ahol a férfi vadászik, a nő gyereket nevel, főz. Szerintem baromira nincs "szülés utáni depressziójuk" és nincs gond a tisztelettel sem, mert a fiatalok tisztelik az időseket, a nő a férfit, a férfi a nőt. Szóval kéretik most kicsit elgondolkodni azon, hogy a nagy liberalizmus hova vezetett, mondjuk az amerikai társadalomban. Megőrültek az emberek, mert felcserélődtek, összemosódtak a szerepek, nincs identitás vagy torz a kép...(És külön bejegyzést fogok szentelni a "Gyerekmentes Övezet" rajongóinak, mert megéri.)

Azt gondolom, hogy ezt csak kicsiben tudjuk elkezdeni megváltoztatni. Amikor a gyereket nem a tévé neveli fel, hanem te olvasol neki esti mesét. Amikor meghallgatod, figyelsz rá, nem a telódat nyomkodod...amikor megkérdezed a férjedtől, hogy milyen napja volt és nem azt mondod, hogy "egyél, amit találsz", hanem készítesz neki valami vacsorát...közösen étkeztek, nem kutyafuttában. Azt hiszem, rajtunk, nőkön nagyobb a felelőssége annak, hogy milyen lesz a jövő, mint gondolnánk. És nem a politika fogja ezt jó irányba vagy rosszba terelni, hanem Te vagy Én.. És a lányod, akinek megtanítod, hogyan kell takarítani, főzni, babázol vele, nem csak az ipadjét nyomkodja...És aki nem fog meghátrálni, ha a saját gyerekét nem tudja álomba ringatni és nem hív majd kétségbeesve, hogy valaki oldja meg helyette a pelenkázást. Mert ha nem helyezzük vissza magunkat a melegség őrzőjének szerepébe, ha nem találunk vissza önmagunkhoz, azt hiszem, abban egyetértünk, hogy dilettáns és torz világban fogunk élni. És ez a jövő már elkezdődött.

Szeretettel: 

Jurák Kata

83
http://kata.blogstar.hu/./pages/kata/contents/blog/32787/pics/lead_800x600.jpg
anyaság,felelősségvállalás
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 83 db hozzászólás érkezett!
Tomi 2017-01-03 10:04:12
A hazassagban/parkapcsolatban megvan a no es a ferfi feladata is, azzal hogy termeszetesen segitsek egymast a feladataikban. Abban a pillanatban, amikor teljesen osszekeverik a szerepeket, kezdodnek a bonyodalmak. facebook.com/aranykulcs2016
Válaszolok
Henrietta válasza: jurakkata bejegyzésére 2016-12-31 21:43:33
Igy van! De ez nem a felesége hibája egyedül. A tesom ugyanúgy hibás. Ahogy mondani szokás: kettőn áll a vásár. A hölgy nem okozott semmi meglepetést. A szemére vetni hogy olyan, amilyen, merő ostobaság. Kedves férfiak ne vegyétek el az ilyen nőket, ha nem csak kirakatbabákat akartok! Ezzel lehet a legtöbbet változtatni a helyzeten.Ha a férfiaknak nem a cicababák kellenek, akkor majd megváltoznak a lányok. De amig az a legfontosabb kritérium a párválasztásnál, hogy mit szólnak a haverok a "csajhoz", addig ne lepődjenek meg ha igy járnak. Ami pedig engem nagyon bosszant ebben a cikkben, hogy általánosít. Nagyon sok fiatal nő nem ilyen. Sőt a többség nem ilyen.
Válaszolok
Dorinda41 válasza: tejútlefetyelő bejegyzésére 2016-12-31 07:47:36
Minden szavaddal egyetértek. Pedig én azok közül vagyok, akik a poszterina szerint a NŐK, IGAZI NŐK kategóriájából valók. A saját lányaimnak soha nem engedném meg, hogy ugyanúgy feladják magukat a családért, a gyereknevelésért, ahogy én tettem. Egy életük van. Nem arról van szó, hogy nem érte meg. Van 4 fantasztikus,jól nevelt, sikeres gyerekem. Gyönyörű unokám. De ez túl sokba került. Rá ment az életem, hogy tökéletes anya és tökéletes feleség legyek. Az voltam. Mindig, mindenki irigyelte az életünket, a családunkat. Mi voltunk tökéletesék. Sőt, sokak szemében még mindig mi vagyunk. De a lányaim már megfogalmazták, amit én soha nem mertem. Anyu fantasztikus vagy, de éld végre a saját életed.
Válaszolok
Ernő 2016-12-31 05:29:52
Kedves Kata!



Amit Ön itt leírt, annak minden sorával egyetértek, de...



Egy (vagy sajnos több?) faktor is kimaradt - azt hiszem.



Nevezetesen az, hogy Nagyanyánk korában létezett egy világ, ahol a férfi fizetése, vagy akár a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagságából stb. és az a melletti háztáji tevékenységéből (ahol a Nagymama/Anya/ családi tűzhely melegének Őrzője is feltehetően ott tevékenykedett) elég volt a Család (feltehetően szerény, de tisztességes) megélhetéséhez. És akkoriban még nem volt trendi a Bahamákra járni nyaralni, Audi Q7-ben feszíteni és nem mindenki annyit ért, amennyije van (illetve amennyit kifelé mutatni tud), s nem volt Köcsög a gyalogosként a zebrán átmenő földi Halandó sem (s talán még zebra is csak a városokban volt).



Tudom, hogy erre is van válasz, sőt...



De mégis leírtam, mert nap mint nap tapasztalom, a munkám okán, hogy az igazi Anyaszerepre - s jobb sorsra érdemes - Nők a minimálbérre bejelentett Férjük (aki zsebbe kap még jó pénzt is akár, de abból nem lesz nyugdíj egy fillér sem!) mellett munkaviszonyt létesítve robotolnak, s akkor már nem tudom belefér-e a hajnali kelés, begyújtás, reggeli készítés a népes Családnak stb. a napba? No, és akkoriban a nők közül nem sokan jártak egyetemre, s ez nem is nagyon sokuk távlati célja volt.



Hát így hajnaltájt csak ennyi, egy Új év előhajnalán,



Ernő
Válaszolok
Ágnes 2016-12-30 17:23:57
Na erről van szó! Tömören, velősen! Szuper írás!
Válaszolok
Szandi 2016-12-30 00:22:15
Ez egy nagyon jól átgondolt és remek szöveg!!!!



Habár 18 vagyok és még nem tapasztaltam meg az anyaság szépségeit, és még nem szeretném egy ideig, de mégis lenyűgöz ez a mélyen átgondolt szerves tartalom.



Nagyon, de nagyon nagyon utálom a frissen "fialt" a #gyerekmellettdohányzó #iphone nyomogató anyukákat.



Hálistennek az én Édesanyámtól fantasztikus nevelést kaptam, éjjel-nappal fent volt velem, a hugicámmal a kórházban ott töltötte a hónapokat, tanult velünk, mindent megtett értünk.



DE!!! Az is tény hogy van rengeteg férfi aki ezt nem tudja ÉRTÉKELNI!!!



Nagyon sok olyan hím létezik sajnos akik a keményen dolgozó nőket nem tisztelik, és helyette egy ilyen #marharáérős #pajzándombmeresztgetős "kanca" mellett köt ki mert viszi a ceruzája.



Elvittem a témát egy másik lane-re elnézést de úgy éreztem muszáj kiegészítenem még.



Ne kövezzenek meg érte kérem.
Válaszolok
NiKy válasza: Viktoria bejegyzésére 2016-12-29 21:08:36
PONTOSAN!!!!
Válaszolok
dottore 2016-12-29 20:34:24
3.) Amikor a természeti társadalmak esetében alapvető érveléstechnikai hibát elkövetve, rögtön csiklókivágással általánosítanak. :(

Egyébként olyan afrikai példát is hozhatnék, ahol a nők évente választhatnak maguknak egy szextársat férjhezmenetel előtt vagy ahol a férfiak sminkelik magukat pl. wodaabe törzs. Az iszlamizálódott afrikaiakat meg aztán pláne ne vegyük a többiekkel egy kalap alá.



Másrészt nem a régi negatív példák követésének propagálása érdekében ragadott klaviatúrát két mákos bejgli között ki a blogger, hanem éppen ellenkezőleg. Sajnos itt is az összefüggések meglátásának hiánya érződik egyesek hozzászólásán, és a kritikus hozzászólások 90%-a kiragadott elemeket támad, aminek ilyenformán sem értelme, sem helye nincs egy komoly vitában.



Egy kicsit olvasgatni kellene arról, hogy mi is manapság a pszichológia álláspontja a megfelelő minta és nevelés hiányában megváltozó társadalom által okozott problémákról, és rögtön láthatóvá válna, hogy a cikk írója összességében nem mondott akkora hülyeségeket, még ha egyes elemeit részben lehet és kell is vitatni.
Válaszolok
Viktoria
Viktoria 2016-12-29 20:33:27
Kedves Kata!



Hát hoppá



Nagyon örülök, hogy te ilyen erős nő és szuper anya vagy, minden más mai anyukánál jobb ( legalábbis úgy hangzik, hogy annak tartod magad)

Azt kívánom, hogy továbbra is ilyen szerencsés maradj.



Lehet, hogy te minden rossz indulat nélkül írtad ezt a bejegyzést, de ahogy olvasom, mégis nagyon rosszindulatúnak tartom a többi nő, anyuka irányában.



Szerintem nálad sem tudatosult még, vagy csak szimplán nem ismered be magadnak, hogy féltékeny vagy az összes -általad nevezett- "Miss Jajdeszépvagyok"-ra.

Hiszen ezt a megnevezést többször is emlegetted.

Arra, hogy ők hogyan is élnek, mennyit is csinálnak napközben (vagy mennyit nem csinálnak), és hogy milyen kapcsolatban élnek a parjukkal.



Nekem az irasodból az jön le, hogy nagy onbizalomhiányban szenvedsz. És egy kicsit alomvilágban is élsz (gondolok arra, hogy a nagyanyáinkat emlegetted).

Az életed valószínűleg nem olyan tökéletes, mint amilyennek felfested, vagy szeretnéd, hogy legyen.



Egy dolgot elarulhatok. Bárki bármit mond, mindenhol vannak problémák. Senki sem és senkinek az élete sem tökéletes.



Szerintem csak egyszerűen légy őszinte magadhoz és próbáld meg elfogadni, hogy a nem hatvan évvel korábbi időszakban élünk most, és a világ, az emberek nem is lesznek már olyanok, mint akkor voltak.

Szerintem is szép lenne úgy, de hidd el, hogy nem rajtunk múlik ( ahogy te írtad).

Mi kisemberek vagyunk ahhoz, hogy ezen valtoztassunk.



És próbáld meg, hogy ne mások életével foglalkozz, vagy ne próbálj kioktatni másokat

(az iromanyodban egy-két emberről beszélsz igazából, akik alapján aztán általánosítottal, de millió-egyezer másikról szart sem tudsz).

Mindenkinek más az idegrenszere, a tűrőképessége, a beállítottsága, sorolhatnám.

Mindenki máshogy old meg, küzd le problémákat.

Foglalkozz csak a saját életeddel.

Ha meg másnak akarod osztani az észt és tanácsokat akarsz osztogatni, akkor előbb szerezz hozzá bizonyítványt!

Garantálom neked, ha azon a képzésen sikeresen végigmész (így, mint kétgyerekes anyuka) akkor többet is fogsz tudni a depresszióról.



Sok sikert neked!
Válaszolok
Anita válasza: tejútlefetyelő bejegyzésére 2016-12-29 20:17:29
Ugy orulok , hogy ilyet olvasok:-) kicsit legalabb latom , hogy nem mindenki hulye
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?