2016.07.18.

Fontos az elengedés, "engedd el" - mostanában ezt szajkózza mindenki. Nekem ebből baromira elegem van, de tényleg. Mert mondhatom én kívülállóként, hogy valaki szakadjon már el a múltjától vagy attól, aki játszik vele, kihasználja...ha az a valaki erre képtelen. Egészen egyszerűen nem akarja a leválást.

Mert függ a másiktól, a hiányától, az érzéstől, amit generál benne, még akkor is, ha az rossz. Ilyenkor érzékeli a kínokat, mégis benne ragad, tudja, hogy rombolja, mégis akarja tovább, maga sem érti, miért. Ilyenkor aztán mondhatom, hogy "engedd el", mert néz rám nagy szemekkel, hogy "de azt hogyan kell? próbálom és nem tudom ". Persze eleinte még megpróbáltam elmagyarázni, észérvekkel alátámasztani, amit egyébként ő is tud, hogy "helloka, bele fogsz ragadni a szenvedésbe", de mostanában már meg sem próbálom felrázni ebből az állapotból. Tudjáto
k miért? Mert ha ő nem akarja, akkor nincs miről beszélni.

Ennyi az egész. Akarat. Tudatosság. Nem az elengedés. 

Egy tudatos ember életében nincs helye játszmának, ego-harcnak, bizonyítási kényszernek. Tudja, mi építi, mi rombolja, mi volt a tanítása egy adott kapcsolatban és ezzel a felismeréssel már eszébe sem jut tíz körömmel ragaszkodni ahhoz, ami egyébként folyamatosan padlóra küldi.

"Engedd el"- ezt nem kell tízezerszer mantraként mondogatni annak, aki tisztában van azzal, hogy mire is mond nemet és mit akar elérni, mi a célja. Mert amúgy mindenki boldog akar lenni, tökéletes párkapcsolattal. Azt hiszem, nem árt, ha magadba vésed azt, hogy nem egy másik embertől lehetsz boldog, mert az ideig-óráig tart. Hanem önmagadtól. 
Amikor egyedül is tökéletes harmóniát élsz meg, amikor nincs hiány az életedben valaki után...akkor ragyogni fogsz és ezt a ragyogást mindenki észreveszi majd...az is, aki tényleg megérdemel téged.

Nem az elengedés tehát a titok, hanem az, hogy megtaláld végre azt a valakit önmagadban, aki szereti magát annyira, hogy nemet mondjon egy olyan kapcsolatra, amiben megalázzák, kihasználják, becsapják, taktikáznak és drámáznak vele, ehhez pedig ő asszisztál. (még ha szenved is benne)

"Engedd el" ....igen, engedd el az elengedni akarást, a görcsös bizonyítgatását annak, hogy kellesz valakinek. Bízz magadban, szeresd azt a valakit, aki képes felismerni, mire van szüksége. És az a valaki nem fog elméleteket gyártani, hogy miért nem tudja még elengedni az eddigi rosszat...hanem erős lesz és kitartó. És még véletlenül sem akar szenvedni egyetlen percet sem és nem akar revansot sem venni az őt ért sérelmekért. 
És ehhez az erős, tudatos és kiegyensúlyozott valakihez boldogan fog kapcsolódni az, aki nem lerombol, hanem épít. Aki önmagadért szeret és nem azért, akivé melletted válhatna.

"Elengedés"...? Ez a kulcs a boldogsághoz?  Ugyan.

A Tudatosság. Azt hiszem, ennyi kell csupán, nem lélektani dráma vagy spirituális labirintus. Tudd, hogy ki vagy, mit érsz, hova tartasz. És szeresd azt a valakit annyira, hogy esélyt adsz neki az őszinte, igaz szerelem megélésére.
Mert jogod van szeretve lenni és boldogan élni. Nem kell megalkuvóként beleragadni egy szeretetmentes, hamis kapcsolatba úgy, hogy közben a lelked tudja, hogy többre vagy hivatva, hogy azt a valakit, aki Neked rendeltetett, már sosem ismerheted meg. Miért? Mert így döntöttél. Tényleg csak rajtad múlt. Nem az elengedés-mantrákon.

Szeretettel: 

Jurák Kata

2016.06.23.


Nagyon sok házasságot láttam már felbomlani, sokszor próbáltam mediálni a felek között, de van, amikor az ember megérzi azonnal, hogy hiába minden próbálkozás, ennek a kapcsolatnak bizony vége van. És nem azért, mert annyira elhidegültek volna egymástól a felek, hanem mert vagy az egyik vagy a másik (ritkán mindketten) nem képesek belátni, hogy hibáztak bizonyos dolgokban és lehet, hogy nem kellő figyelemmel és toleranciával élte meg a mindennapokat. 

2016.05.30.

Nehéz felismerni, nehéz beismerni, hogy bizony, téged manipulál, leural, irányít és végül a mélybe taszít a párod, akihez te egyébként tíz körömmel ragaszkodsz. Szinte érthetetlen, mivel és hogyan tudja elérni, hogy mindig ő legyen a jó és te a bűnbak. Hogy mindig az legyen, amit Ő akar és kicsit sem számít az, hogy te mit szeretnél. Ismerős helyzet? Akkor bizony érdemes tovább olvasnod, mert nagy valószínűséggel a párkapcsolatod nárcisztikus. A nárcizmus nem betegség, hanem személyiségzavar, és sajnos az alany beismerése nélkül esélytelen a gyógyítása. Ha ilyen kapcsolatban élsz, jobb, ha menekülsz, mégpedig önvédelemből. Nem túlzás: az életed a tét.

2016.05.29.

Szerintem ez úgy van, hogy amikor valaki azt mondja egy kapcsolat elején, hogy “túl intenzív volt, kicsit lassítsunk”, akkor ezzel azt fejezi ki, hogy megijedt.

2016.05.17.

Az elszakadás egy másik embertől a lelkek búcsúzása... Hiába szakad el a tested, ha a Lelked egy része ott marad.. Itt nincsenek bútorszállítók, akik segítenek, hogy néhány óra alatt megszakadhasson a közös lét. 

2016.05.15.

Néha annyira félünk az újtól, a változástól. Próbáljuk inkább eldobni magunktól, ahelyett, hogy megélnénk, hogy szembenéznénk vele...a feladattal, az érzéssel.

A legrosszabb azonban mégiscsak az, ha magunktól tartunk. A legnagyobb falakat mindig maga köré építi az ember. Észrevétlenül zárod be magad...saját börtönödbe.

Vannak, akik életfogytiglanra ítéltetnek..míg mások képesek arra, hogy kiszabaduljanak..mert megértik: az életben mindent azért kapunk, jót-rosszat egyaránt, hogy tanuljunk belőle, hogy megéljük. Mert minden pillanat ajándék.

És véssétek jól az eszetekbe: "Ami jön fogadjátok, ami megy, engedjétek.."

2016.05.12.

Van az úgy, hogy néha lepadlózol. Még ha gyakorlott vagy és baromira megszoktad a kisebb-nagyobb pofonokat az Élettől, akad, ami tényleg a padlóra küld, bármilyen erős is vagy.

2016.05.12.

Tudod, a szerelem nem csupán mindent elsöprő érzés. Az, ha szerelmes vagy, azt is jelenti, hogy tiszteled a másikat annyira, hogy nem hagyod kétségek között. Figyelsz rá...arra, amit mond, amit érez..és nem helyezed önmagad a másik elé semmilyen szinten.

2016.05.07.

Minden probléma akkora súllyal van jelen az életünkben, amennyire engeded, hogy jelen legyen.

Elengedni. Mindenhol erről hallani: “engedd el” meg “fontos az elengedés”...Szerintem ez inkább az ellenkezőjét váltja ki, mint kellene.

2016.05.04.

g

Egyszer minden véget ér. Lezárul az életednek egy szakasza, amire mindig úgy gondolsz majd, hogy hálás vagy érte.

Még akkor is, ha voltak benne fájdalmas időszakok, voltak csalódások, komoly pofonok, de mindig felálltál és mentél tovább a kijelölt utadon, mert tudtad, hogy itt van dolgod és mert azokra néztél, akik szeretnek és támogatnak.