2016.06.18.

A legtöbben szeretik másként látni magukat, mint amilyenek valójában és amúgy tényleg könnyebb nem szembenézni a hibáinkkal, hanem másokat hibáztatni mindenért. Egy kapcsolat felbomlása után mindig azt szoktam javasolni, hogy ne ugorjanak fejest azonnal egy másikba, hagyjanak időt maguknak arra, hogy megvizsgálják a felismeréseket, tanításokat, amiket az eltelt időszak alatt kaptak meg. Mert nem csak a másik a hibás mindenért. Egy kapcsolatban két ember van, mindketten tesztek bele és vesztek el belőle. 

2016.05.30.

Nehéz felismerni, nehéz beismerni, hogy bizony, téged manipulál, leural, irányít és végül a mélybe taszít a párod, akihez te egyébként tíz körömmel ragaszkodsz. Szinte érthetetlen, mivel és hogyan tudja elérni, hogy mindig ő legyen a jó és te a bűnbak. Hogy mindig az legyen, amit Ő akar és kicsit sem számít az, hogy te mit szeretnél. Ismerős helyzet? Akkor bizony érdemes tovább olvasnod, mert nagy valószínűséggel a párkapcsolatod nárcisztikus. A nárcizmus nem betegség, hanem személyiségzavar, és sajnos az alany beismerése nélkül esélytelen a gyógyítása. Ha ilyen kapcsolatban élsz, jobb, ha menekülsz, mégpedig önvédelemből. Nem túlzás: az életed a tét.

2016.05.29.

Szerintem ez úgy van, hogy amikor valaki azt mondja egy kapcsolat elején, hogy “túl intenzív volt, kicsit lassítsunk”, akkor ezzel azt fejezi ki, hogy megijedt.

2016.05.17.

Az elszakadás egy másik embertől a lelkek búcsúzása... Hiába szakad el a tested, ha a Lelked egy része ott marad.. Itt nincsenek bútorszállítók, akik segítenek, hogy néhány óra alatt megszakadhasson a közös lét. 

2016.05.12.

Tudod, a szerelem nem csupán mindent elsöprő érzés. Az, ha szerelmes vagy, azt is jelenti, hogy tiszteled a másikat annyira, hogy nem hagyod kétségek között. Figyelsz rá...arra, amit mond, amit érez..és nem helyezed önmagad a másik elé semmilyen szinten.

2016.05.07.

Néha tényleg nehéz. Arcul üt egy szó, belehasít a szívedbe egy hanyagul odavetett mondat, meglátsz valamit, amit megpróbáltak eltitkolni előtted és te nem érted, hogy miért kapod, miért ezt kapod az Élettől, amikor annyira nagyon, kimondhatatlanul hittél benne.

2016.04.27.

Szerintem meg kell húzni a határvonalat, hogy meddig engeded meg magadnak, hogy "elnézd, megértsd, toleráld" a másik viselkedését, ami számodra bántó.

Persze, tudom én azt, hogy mindig van mentség arra, ha az ő szenvedéstörténete miatt ingerültebb veled és az is természetessé vált köztetek, hogy mindig az számít, hogy Vele mi van - és kicsit sem érdekli, hogy Te hogy vagy, te mit érzel. Tudod, az ilyen kapcsolatokban neked nem kell mártírként benne lenned.

2016.04.24.

Ha szeret, nem hagy kétségek között. nem vágja rád a telefont és még véletlenül sem akarja, hogy sírj.

Ha szeret, nem akar neked fájdalmat okozni, még akkor sem, ha te megbántottad őt. Nem vesz revansot és nem csinál hatalmi játszmákat, nem taktikázik.

Ha szeret és fontos vagy neki, nem csak ígér, nem csak hiteget. Mindig őszinte veled, mert tisztel annyira, hogy elmondja az igazságot.

Címkék: Jurák Kata, szerelem
2016.04.22.

Néha tényleg a legbeszédesebb az, ha nem mondasz semmit...és igen, van az úgy, hogy a legtöbb, amit adhatsz magadból másnak..az a hiányod. 


Mert ha szereted, ha szereted és jobban szereted magadnál.. ha nem a kapcsolat lehetőségét látod benne, hanem Őt magát, a Lelkét...akkor nem is akarsz megmagyarázni neki semmit. Mert bízol benne, tudod, hogy vannak dolgok, amiket egyedül kell megoldania, vannak érzések, amit neki kell megélnie.

2016.04.22.

Az évek alatt megtanulod: ha valakinek fontos vagy, akkor keres. És már nem mantrázol önmegnyugtató kibúvókat, hogy “azért nem hív, mert nem ér rá..” vagy “biztos nincs alkalma arra, hogy megcsörgessen”. Nem. Az idő múlásával komoly tapasztalatot szerzel abban, hogy helyén kezeld a dolgokat.

Ha valaki akar téged, az időt szakít rád. Érdekli, hogy mi van veled, akarja hallani a hangod. És nem csak akkor, amikor Neki szüksége van Rád. Mert szeret. Mert fontos vagy neki. Tudod, úgy igazán…és nem csak szavakkal. Igen, az évek múlásával már nem az számít, hogy ki mit mond. Hanem az, hogy ki mit tesz.

Azt hiszem a legnagyobb hiba mégiscsak az, amikor nem szabunk határt a gondolatainknak. Felruházunk embereket olyan tulajdonságokkal, amivel nem rendelkeznek, mást látunk dolgokba, mint amik valójában.
Egy idő után megtanulod persze a finom különbségtételeket...de addig..addig még sokszor kerülsz a padlóra, döngetsz zárt ajtókat, és sírod könnyesre a párnád.
Tudod, a legnehezebb mégiscsak az, hogy be kell ismerned önmagad kudarcát.

Régebben úgy gondoltam, hogy minden találkozás mély nyomot hagy a lelkünkben. Meg azt is, hogy addig maradj, amíg be nem teljesítetted a küldetésed a másikkal kapcsolatban.
Most már azt gondolom, hogy minden találkozás egy felismerés. Felismered, hogy szükséged van rá..vagy tartod annyira erősnek magad, hogy tudsz nemet mondani.
Mert értékeled magad annyira, hogy tovább lépj, mert az már csak visszahúzna, leuralna.
Nincs szükség mantrákra, hogy “megváltozik”, meg hogy:”minden jó lesz”. Egész egyszerűen tovább kell állni a felismeréssel a szívedben: azért kaptad, hogy tudd, mire nincs szükséged.
Nem kell túlbonyolítani. Tényleg nem.

Jurák Kata

12